FÕBB LÁTNIVALÓK - Andrássy út
A Hõsök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Milleniumi Földalatti vasúttal 2002-ben vált a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez a UNESCO Világörökség Bizottsága listáján. További információ:
Hõsök tere
Hõsök tere, amely az Andrássy utat zárja le, Budapest legnagyobb tere. Közepén áll a Milleniumi Emlékmû, a tetején Gábriel arkangyallal, aki a kettõs keresztet és a Szent Korona mását tartja kezeiben. További információ:
Belváros
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedõ település volt. Középkori fejlõdésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a XV. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. További információ:
Városliget
A fõváros legnagyobb parkja. Területérõl elsõ okmányszerû adatok a tatárjárás idejébõl valók, 1298 után több ízben volt az országgyûlés színhelye, és feltehetõ, hogy Mátyás király vadászkertként használta. További információ:
Dunai panoráma és a várnegyed
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987. december 11-én vette fel a világörökségek listájára a Budapest Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet, mely a város egyik legszebb, legromantikusabb része. A budai várnegyed egy õsi városrész és egyúttal az ország legjelentõsebb mûemlék együttese. Igaz, az alapítása óta eltelt mintegy nyolcszáz év , szépsége ma is töretlen, jöhetett földrengés, tûzvész, ostrom, világháború, gyönyörû középkori emlékei mai napig csodálatosak. A Budapest épületein jól megfigyelhetõk a magyar fõváros történelmének különbözõ idõszakai. További információ:
Margitsziget
Története a római korra nyúlik vissza, amikor a terület Pannónia provincia része volt. Elsõ Árpád-házi királyaink idején már Nyulak szigeteként emlegetik, mai nevét, melyet Árpád-házi Margitról kapott, a XIV. sz. óta viseli. A XII. században szerzetesek otthona volt. További információ: