Margitsziget

A török uralom idején épületeinek nagy része elpusztult. 1908-ban közkertté nyilvánították. A Tanácsköztársaság idején (1919) nyitották meg a nagyközönség számára. Itt található az elsõ feltárt magyar kertmûvészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkezõ domonkosrendi kolostorkert. A sziget nagy kertészeti rendezése 1911-ben kezdõdött. Növényritkaságai közül említést érdemel a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a 140-150 éves platánfák. Az 1920-as években 6 km hosszú sétautat építettek. A szigeten lóvasút közlekedett, majd1925-ben megindult az elsõ autóbuszjárat. A szigetet két oldalról lehet megközelíteni, északon az Árpád hídról, délen pedig a Margit hídról. A szigetre ezenkívül kishajóval is eljuthatunk. A korlátozott autóforgalom, s így a jó levegõ miatt kedvelt pihenõ- és sétálóhelye a fõvárosiaknak. Számos sportlétesítményt, illetve sportolásra alkalmas területet is találunk itt. A sziget területe 96,5 hektár, hossza 2,5 km. Van rajta futópálya is, körben a Margitszigeten, melynek hossza 5,5 km.